Szakember kereső

Blog

Az „egészség” fogalmának újraértelmezése

Az „egészség” fogalmának újraértelmezése

Életmód 2023-07-13 Berkes Éva


Az élet és az egészség az ember semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem boldogság nem valósítható meg.

A WHO által 1986-ban megfogalmazott egészség-fogalom: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapota, s nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya.”

A folyamatosan változó életkörülmények (klímaváltozás, más államrend, más szokások, más műszaki fejlettség), a sokoldalú információ, a szabad költözés új alapfeltételeket teremt az egészséges élet számára. Napjainkban az egészség koncepcióját új logikai kapcsolat: a „ha – akkor” oki összefüggése írja le, amely szerint csak „akkor” lehet egészséges valaki, „ha” ezt vagy azt a követelményt teljesíti.

Észlelve a változásokat, elérkezett annak az ideje, hogy az egészség fogalmát átértékeljük. A WHO eddigi egészség-meghatározását nem elvetni, hanem kiszélesíteni, a jelenlegi világhelyzethez igazítani kívánjuk.

„Az egészséget az emberek hozzák létre és saját életük színfalai (lehetőségei) között élik meg, ott, ahol tanulnak, dolgoznak, játszanak, szeretik egymást.” (Ottawai Charta, 1986)

Az új évezred születésével egyre jobban nyilvánvalóvá vált, hogy a világ alapvetően megváltozott és ez magával hozta az egészséget meghatározó tényezők újonnani megértését.

Az új egészség-fogalom a holisztikus egészségfelfogásra alapít, tehát az embert testi, lelki, szociális és spirituális egységként értelmezi (bio-pszico-szociális-spirituális egység), az embert a természeti környezetével kölcsönhatásban tételezi és személyközi kapcsolataival kapcsolja a társadalomhoz. Az új fogalomban a testi, lelki, szociális és spirituális elemek egymással kölcsönhatásban állnak – tehát bármelyik változása hatással van a másikra. A definíció együttműködést, kölcsönös megegyezést hozott létre a különböző tudományokkal – orvostudomány, pszichológia, mentálhigiéné, teológia, informatika, környezetvédelem.

Az új egészség-felfogások szemléletváltozást tükröznek, a fókuszt a következők felé irányítják:

-          a tisztán elméleti oldalról a megvalósítás oldalára,

-          a betegség hiányának oldaláról az egészség megvalósításának oldalára

-          az általánosítástól a globalizáció aktuális követelményei felé,

-          az egészségi normák teljesítéséről az önmegvalósítás oldalára,

-          a betegség, nyomorékság hiánya oldaláról az egészségi regeneráció (habilitáció) felé,

-          az ökológiai megterhelések passzív elviselésének oldaláról a civilizációs, epidemiológiai betegségek, a stressz-megterhelések stb. megelőzése, emberbaráti bioszféra kialakítás irányába.

A WHO meghatározás az egészséget „teljes jól-léti állapotnak” minősíti. A „jól-lét” azokat az életfeltételeket és életviszonyokat tartalmazza, amelyeket az ember a mindennapjaiban szervez és azokat a mennyiségi és minőségi opciókat – szabad választási lehetőségeket – amelyek az egészséges élethez a rendelkezésére állnak. Az, hogy az egyén ezeket a lehetőségeket mennyire használja fel – az a saját felelőssége.

A WHO egészség meghatározásának testi aspektusai (a definíció a testet, mint az alany hordozóját tételezi, amely mintegy hazája az individuumnak, aki az élet fenntartása érdekében a betegségek ellen küzd):

-          egészséges táplálkozás (gyümölcs, zöldség, hús, hal, tojás, cereáliák, olaj, vaj, zsír, stb. fogyasztása)

-          böjtölés: lemondás olyan ételekről, amelyek túlzott fogyasztása káros, a túlsúly elkerülésére a fogyást, ill. a méregtelenítést, a test és a lélek regenerációját szolgálja,

-          egészséges természeti környezet: levegő, víz, talaj, fény közegészségi biztosítása,

-          egészséges alkotott környezet megteremtése: ruházat, lakás, veszély elleni biztosítás, stb,

-          elegendő testmozgás friss levegőn (sport, játék, munka) megerőltetés nélkül,

-          elegendő alvás, pihenőidő, izgalom-mentesség,

-          lazítás és érzelmi kiegyensúlyozottság,

-          megfelelő szexuális élet, egy vagy több személlyel tartott szexuális kapcsolat, annak feloldódása, nemesítése (szublimáció)

Az egészségfogalom lelki aspektusai:

-          normális módon működő pszichikus tudat,

-          kommunikációs képesség,

-          félelemtől és szenvedélyektől való mentesség (alkohol, drog, szexuális és egyéb túlzások)

-          az érzelmek tudatossága és kifejezése

Az egészségfogalom szellemi tényezői a szakirodalom alapján:

-          a szeretet érzése: tudjunk másokat szeretni és mások is tudjanak bennünket szeretni, élettársak, gyermekek, család, embertársak közötti elfogadás, megértés; barátságosság, személyes kapcsolat képessége, tolerancia

-          önbizalom: önértékelés, öntudatosság, önreflexió; erőkifejtés, teljesítőképesség; a siker és elismerés elérése, feedback

-          biztonságérzés: védettség érzése, életszeretet, vallásosság; a társadalmi, politikai viszonyok nyújtotta biztonság, esélyegyenlőség, jogi védelem

-          a szabadság érzése: a változtatás képessége (a saját életvitelben is); az önkifejezés lehetősége, gondolati és szólásszabadság, nyitottság; az életpálya és az élettárs megválasztásának szabadsága; kreativitás, alkotó tevékenység, a játék szabadásga

-          kapcsolatteremtés: kedvező kapcsolat kialakítása másokkal; előítélet-mentesség; segítő támogatás, bátorítás, ösztönzés, empátia; alkalmazkodó képesség, szolidaritás

Az egészség az ember életfolyamatában olyan alapkompetencia, amely a testi-lelki-szociális alkalmazkodó- és önmegvalósító képesség biztosítéka a környezet feltételei között. Az ember olyan tulajdonsága, amely azt mutatja, hogy élete folyamán hogyan képes alkalmazkodó és alakítóképességét irányítani.

Az egészség tehát az egyén és a közösség egész életen át tartó azon tevékenysége, amely a harmonikus, alkalmazkodó és alkotó testi, lelki, szellemi jóllétéhez szükséges és az emberi viselkedésen alapul.