Életmód 2022-11-14 Berkes Éva
BETEVEZÉS: A derékfájás a súlyos egészségügyi nehézségeket okozó állapotok közé tartozik a 60 éves és annál idősebb felnőttek körében. A nőknél magasabb arányban fordul elő, mint a férfiaknál, egy kutatás szerint az idős otthonokban élők 62,5%-a szenved tőle. Egy derékfájástól szenvedő idős nők körében végzett kutatást mutatunk be, amelyben megvizsgálták, hogy a négy héten át rendszeresen végzett törzsizomzat erősítésére irányuló gyakorlatsorozat javítja-e az állapotukat. Mivel a derékfájás fontos kockázati tényező az idős nők elesésében (ami az egyik legnagyobb egészségügyi rizikófaktor) és annak megismétlődésében, ezért jelen tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy megvizsgálja a törzsizmok stabilitását célzó edzések hatását az izomzatra, az egyensúlyi funkciókra, a mobilitásra és a fájdalomérzetre.
HÁTTÉR: Mivel a derék fájdalma hatással van a teljes test mozgására, így ez további problémákat okoz, úgymint: dinamikus egyensúly károsodása, fizikai aktivitás csökkenése, esések kockázatának növekedése. Csökkenti a mozgásképességet, ami izomsorvadást és nagyobb mértékű zsír infiltrációt okoz az izomzatban. A derékfájás hatással van az egyéni izomműködésre, különösen a törzsizmokra, ezek közül is a keresztirányú hasizmokra, melyek egy tanulmány szerint fontos szerepet játszanak a derékfájásban szenvedő egyének egyensúlyának a stabilitásában.
A keresztirányú hasizmokkal kapcsolatban egy másik tanulmány azt mutatta ki, hogy ez az első izom, amelyik a végtagok mozgatása előtt aktiválódik és összehúzódik. Tehát a mindennapi tevékenységeink során – mint gyaloglás, székből való felállás – a test stabilizálásában és a tevékenységeink sikeres végrehajtásában ez az izom fontos szerepet játszik. Ebből kifolyólag a törzsizmok erősítését célzó gyakorlatok az egyik leghatékonyabb intervenciót jelentik a derékfájásban szenvedők számára. Ezen belül két rehabilitációs megközelítés van:
Az idősebbeknél az egyensúlyi teljesítmény játszik fontosabb szerepet a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Egy átfogó vizsgálatban – amiben derékfájásban szenvedő fiatal felnőtteket vizsgálták – azt állapították meg, hogy a törzsizmok stabilitási tréningje javítja a törzsfunkciók egyensúlyát és mobilitását.
HIPOTÉZIS: Azt feltételezték, hogy a törzsizmokat célzó stabilitási edzés növeli a törzsizom vastagságát és javítja a mobilitási funkciót.
VIZSGÁLAT MENETE: A vizsgálatban 31 60 év feletti nő vett részt. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották: törzsizom stabilizáló edzés csoportja (TG, n=15) és kontroll csoport (CG, n=16). A méréseket és a terápiákat képzett személyzet végezte. Az adatokat SPSS statisztikai programmal elemezték, ANOVA-val, t-próbával és khi négyzet teszttel hasonlították össze a csoportokat és a p=<0,05 értéket tekintették statisztikailag szignifikánsnak.
A vizsgálatot megelőzően és annak végeztével több mérőeszköz (lásd: jegyzet) segítségével mérték a fájdalom intenzitását (VAS), a rokkantság mértékét (ODI), a kognitív funkciókat (MMSE, MoCA) és a mobilitási funkciókat (TUG, 10 M-WT, FSST). Emellett ultrahangos képalkotó vizsgálattal a test meghatározott szögében ugyanaz a kutató méréseket végzett a keresztirányú hasizom vastagságáról, minden egyénnél 3 alkalommal, az ezekből kapott átlaggal dolgozva az elemzésben. Az edzést végző csoportban hetente 4 alkalommal hagyományos fizikoterápiát (40 perc), 4 alkalommal törzsizom stabilizáló edzést (25-30 perc) végeztek 4 héten keresztül, szemben a kontrollcsoporttal, akik hetente 4 alkalommal hagyományos fizikoterápiát (40 perc) végeztek 4 héten keresztül. A fizikoterápiás kezelés interferenciahullám- és mágneses rezonancia hőterápiát tartalmazott. A törzsizom stabilizáló edzés kettő statikus és kettő dinamikus gyakorlatból állt, ezeknek 8-10 ismétlésével, 10-20 izomösszehúzódást végezve.
Gyakorlatok:
EREDMÉNYEK: Az edzés és a fizikoterápia is csökkentette a fájdalmat az alap állapothoz képest, azonban a törzsizom stabilizáló edzés hatékonyabb volt a rokkantsági index és a keresztirányú hasizom vastagságának tekintetében. Az egyensúlyi funkciók a tréningcsoportban a mért felállás-leülés teszt (TUG), 10 méteres gyaloglás teszt (10 M-WT) és a négy négyzetes lépésteszt (FSST) mérések alapján jelentősen fokozódtak. Emellett a keresztirányú hasizom vastagsága megnőtt a törzsizom stabilitási edzés után, ami a kontrollcsoportban nem volt megfigyelhető. Az eredmények alapján tehát az intervenciót követően statisztikailag szignifikáns különbség volt a két csoport között.
KONKLÚZIÓ: A törzsizom stabilitási edzés hatékony beavatkozás a derékfájásban szenvedő idősebb nők számára.
Jegyzet:
Forrás
Ge, L., Huang, H., Yu. Q.,Li. Y., Li. X., Li. Z., Chen. X., Li. L. és Wand. C. (2022).Effects of core stability training on older women with low back pain: a randomized controlled trial.Eur Rev Aging Phys Act19, 10 (2022). https://doi.org/10.1186/s11556-022-00289-x