Vérnyomás sorozat

Természetgyógyászat 2022-11-14 Berkes Éva

A magas vérnyomás világszerte a leggyakoribb krónikus betegség és az egyik leggyakoribb oka azoknak a szív- és érrendszeri betegségeknek, amelyek számlájára Magyarországon a legtöbb halálozás írható.

Becslések szerint a magas vérnyomásban szenvedők száma 2025-re 15 – 20%-kal fog emelkedni, elérve ezzel a 1,5 milliárdot világszerte.

Közhely, hogy a magas vérnyomást – mivel nincsenek igazán releváns, egyértelmű tünetei és sokáig nem okoz panaszt – „néma gyilkos”-nak is nevezik. A kezeletlen magas vérnyomás azonban súlyos szövődményekkel jár. A magas vérnyomás-betegség korai felismerése és kezelése döntő jelentőségű a beteg életminősége és további életkilátásai tekintetében. Minél alacsonyabb a vérnyomás, annál kisebb az esélye a későbbi szív- érrendszeri szövődmények kialakulásának.

Azt szokták mondani, hogy ha egy társadalomban magas a szív- és érrendszeri- és a daganatos megbetegedés gyakorisága, ott a társadalom beteg. 1960-ban Ausztriának és Magyarországnak pontosan ugyanolyan halálozási mutatói voltak, mára mi sereghajtók vagyunk Európában. Ráadásul ma Magyarországon a középkorú férfiak a legveszélyeztetettebbek. Nem arról van szó, hogy az egyének satnyábbak, hanem ez társadalmi probléma, ami tőlünk keletre is hasonlóan megvan. Éppen ezért fontos a rizikóbecslés és a hozzákapcsolódó megelőzés, aminek a végső értelme, hogy akár 80-90 százalékkal is csökkentsük a szív- és érrendszeri történések kockázatát.

Az elmúlt évek során alapvetően megváltozott a magas vérnyomás kezelésének értelmezése. A kezelésnél és a gyógyszerek alkalmazásánál fontosabbá vált az életmód megváltoztatása.

Ma már sok orvosi praxisban alkalmazzák azt a kezelésmódot, amely az egyéni igények felmérésén alapul és magába foglalja a temészetgyógyászat, az önismereti módszerek és az akadémikus orvostudomány nyújtotta összes lehetőséget. Ennek a programnak a célja nem az, hogy a szív- és érrendszeri betegségek statisztikai kockázatát csökkentse, hanem az, hogy az egész életet megváltoztassa az egyéni alkatból adódó egyoldalúságok ellensúlyozásával, amitől csökken a vérnyomás és javul az életminőség. Önismereti és életmódbeli változtatások hatására jobb teljesítőképességet, nagyobb tetterőt és az életöröm jelentős növekedését tapasztalhatjuk meg.

„Az életmód fontosabb, mint a gyógyszerek és gyakran fontosabb cselekedni, mint kezelésekre járni”

Miért van nyomás alatt a vér?

Minden nyomás alatt áll, a vérnek is szüksége van hajtóerőre ahhoz, hogy keringeni tudjon a testben – nekünk meg szükségünk van a vérnyomásra ahhoz, hogy felegyenesedjünk, mozogjunk, gondolkodjunk. A vér nem tudna feljutni a fejbe nyomás nélkül, tehát az elégséges vérnyomás az aktív élet fontos előfeltétele. Ébredés előtt egy-két órával a szervezet növelni kezdi a vérnyomást, fokozódik a szimpatikus idegek működése, ezáltal gyorsabban ver a szív és az érfalakban megnő a feszültség. Az álmokban is megmutatkozik, hogy az ember kezd magához térni, minél közelebb az ébredés, annál „valószerűbbek” az álmok.

A testhelyzet is meghatározza a vérnyomást, fekve alacsonyabb, mint ülés vagy állás közben. Mozgás közben, az izmok feszülésekor is jobb vérellátásra van szükség. Ehhez olyan magas vérnyomásra van szükség, hogy megfeszített izmok is mindig elegendő vért kapjanak.

Evés után az emésztőrendszernek háromszor-négyszer több vérre van szüksége. Ez az oka annak, hogy evés után jól esik lepihenni.

A lelki folyamatok és a stressz szintén erősen befolyásolják a vérnyomást. Ezek ugyanis az erek falára hatnak, amelyek ennek hatására vagy kitágulnak vagy összehúzódnak.

Amikor a vese fokozott mértékben választ ki sókat és folyadékot, a vérnyomás lecsökken. Ha egy bizonyos szint alá csökken a vérnyomás, akkor a vese egy renin nevű fehérjét választ ki. A renin beindít egy folyamatot, amelynek eredményére egy angiotenzin nevű hormon képződik. Ez a hormon összehúzza az erek falát és egy aldoszteron nevű hormon termelésére serkenti a mellékvesét. Ennek hatására a vese kevesebb sót választ ki, ami visszatartja a vizet és növeli a vér mennyiségét. Ha ezt a mechanizmust blokkolják, a vérnyomás csökken. Ezen az elven működik a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek egyik csoportja is.

A vér nyomása szívverésről szívverésre változik és újra szabályozódik, de közben mindig egy bizonyos alapérték körül mozog. A vérnyomásnak ez a minden helyzethez alkalmazkodó ingadozása a stabil keringés és az önálló élettevékenység előfeltétele.

A vérkeringés és az erek

A vér állandó körforgásban áramlik keresztül az ereken. A vérkeringés központja a szív. A teljes vérkeringést funkcionális szempontból 3 részre osztjuk: fej-, tüdő- és testvérkörre.

Ezek közül a fejvérkör viszonylag önálló a másik kettőhöz képest. Az agy képes állandó nyomást létrehozni az idegsejteket ellátó erekben. Ez folyamatosan állandó vérellátást biztosít, így mindegy, hogy éppen futunk, pihenünk vagy idegeskedünk, mert sem a tudat, sem az agyból kiinduló vezérlő funkciók nem szenvednek károsodást. A stabil vérnyomás az oxigénellátás szempontjából is fontos. Az agy a vér oxigéntartalmának egynegyedét használja fel. Az agyat ebből a szempontból csak a hirtelen fellépő hipertenzív krízis veszélyezteti, határérték a 240 Hgmm felső és a 130 Hgmm alsó érték.

Az artériák és a vénák felépítése

Az artériák fala 3 rétegből áll: az ér belső fala (intima) igen vékony és sérülékeny, nagyon finom felületű hártya, amelyen a vér szinte ellenállás nélkül tud áramlani. A középső réteg (media) puha, sima izomsejtekből és rugalmas rostok hálózatából áll. Ezt az izomzatot nem lehet akaratlagosan irányítani, mert az idegrendszeri impulzusok és a hőmérséklet változásainak következtében húzódik össze vagy ernyed el. Az idegfonatokkal átszőtt, rostos, kötőszövetes réteg (adventitia)köti össze az artériát a környező szövetekkel. Innen kapják az izomsejtek az összehúzódásra vagy elernyedésre ösztönző ingert.

A vénák fala kétrétegű és vékonyabb, mint az artériáké. Egy igen vékony belső hártyából és az azt körülvevő izomrétegből állnak. Egyes vénákban, elsősorban a láb vénáiban billentyűk vannak, amelyek megakadályozzák a vér visszafolyását.

A vénák és az artériák a hajszálereken keresztül állnak kapcsolatban egymással. A kapilláris zóna az erecskék vékonyka elágazódásai miatt a véredények összfelületének 60%-át teszi ki. Itt már alig mérhető a vérnyomás, ez a szövetek táplálásának helye, mely jól átitatott erdei talajhoz hasonlítható. Mivel alig van vérnyomás, amely keringésbe hozhatná a vért, a folyadék kilép a hajszálerekből a szövetekbe, majd ismét felszívódik a hajszálerekbe – hogy milyen mennyiségben és milyen összetevőkkel, az a környezet anyagsűrűségének minőségétől függ. Itt adja le az oxigént, itt veszi fel a széndioxidot a vér, a szervezet a zsírokat fehérjeanyagokba csomagolja és a továbbiakban lipoprotein formájában dolgozza fel. Állandó adok-kapok, anyagcsere a szó szoros értelmében. Ahhoz, hogy erre sor kerülhessen vérnyomás, illetve a szív szabályozó funkciója szükséges.

Érdekesség: Az artériák és a vénák az egész testet átszövik, akár egy finom háló, amelynek hossza összesen 140 000 km (három és félszerese a Föld kerületének), teljes felülete pedig 6-7000 négyzetméter – akkora, mint egy futballpálya.

A testben 40 nagy artéria található, 600 elágazással, amelyek 1800 kisebb artériára ágaznak szét. Ezekből aztán megint 40 millió kisartéria és 1,2 milliárd, egyenként 0,5-4 mm hosszúságú hajszálér indul ki. Hasonlóan bonyolult a vénák hálózata is: a mintegy 80 millió hajszálér 1800 kis vénává, majd 600 vénává és 40 nagy vénává egyesül, amelyek aztán az üres visszerekbe torkollnak.

Hogyan jön létre a vérnyomás?

A vérnyomás az a nyomás, amelyet a vér az erek falára gyakorol.

A vér mindig a nagyobb nyomású helyek felől áramlik az alacsonyabb nyomású felé. Az artériákban uralkodó nyomást a vérmennyiség, a szívverés és az érfalak vérárammal szembeni ellenállása határozza meg. Mindenekelőtt a szívtől távoli kisartériák ellenállása a döntő: ha ezek nem elég rugalmasak ahhoz, hogy összehúzódjanak, nem tud megfelelő vérnyomás kialakulni.

A ritmus

Minél jobban tud ingadozni a vérnyomás, annál stabilabb a keringés. A nők ezen a téren előnyt élveznek, mert a havi ciklusuk miatt az ő vérnyomásuk sokkal alkalmazkodóbb. A rugalmasság csak a változókor után hagy alább, ezért sok nőnek ilyenkor emelkedik meg a vérnyomása. Ez viszont ritmikus élettel jól ellensúlyozható.

Érdekesség: Orvosok 144 bencés apáca és egy 138 nőből álló 34-38 éves kontrollcsoport vérnyomásának alakulását figyelték 20 éven keresztül. A leginkább figyelemre méltó eredmény az lett, hogy amíg a kontrollcsoportba tartozó nők vérnyomása a kísérlet elején mért 130/80 Hgmm-ről 165/100 Hgmm-re nőtt, addig az apácáké 130/80 Hgmm maradt.

Egyiküknek sem lett magas a vérnyomása. Az olyan befolyásoló tényezők, mint a családi hajlam a magas vérnyomásra, a testsúly, a sófogyasztás, a tea- és kávéfogyasztás, a változókor, a végzettség hasonlóak voltak, azaz a két csoport között ebből a szempontból nem állt fenn különbség, csupán a ritmikus életvitel. A vérnyomásánál megfigyelt óriási különbségre az az egyetlen magyarázat, hogy az apácák viszonylag elszigetelten, tökéletes csendben éltek idillikus fekvésű kolostorukban, jól ütemezett napi-, heti-, havi- és éves rend szerint, melyet évszázadok óta megszab a mindig azonos időpontban végzett imádság és munka („ora et labora”). Az apácák nem kételkednek életük értelmében – szilárdan hittek a rendjükben és hitüknek szentelték életüket. Ezzel ellentétben a köznapi életet élő nők sokféle stressznek voltak kitéve. Egzisztenciális félelmek, családi problémák, munkahelyi bajok, anyagi gondok gyötrik őket, nem beszélve az állandó zajról, környezetszennyezésről és sok más környezeti hatásról.

Élettani vérnyomás emelkedés

Bizonyos helyzetekben meg kell emelkednie a vérnyomásnak, különben szervezetünk nem tudná véghez vinni azt a teljesítményt, amit a helyzet megkövetel.

• fenyegető veszély elől el tudjunk menekülni
• maximálisan éberek legyünk és összpontosítani tudjunk, ha ezt kívánja a helyzet. Ilyen esetben a vérnyomás emelkedés hasznos is lehet és szükséges a jó teljesítményhez.
• nemi életet éljünk – ilyenkor a férfiak vérnyomása jobban megemelkedik, mint a nőké. A gyengéd, élvezetes szerelem ugyanakkor valamivel lassabban növeli a vérnyomást, mint a szenvedélyes, kielégülésre törekvő szex.

Folytatjuk...